Az irodalom és a sör az elmúlt évtizedek (vagy inkább évszázadok) során olyan kapcsolatot ápolt a sörrel, melyet már-már megbonthatatlan barátságnak is nevezhetünk. Rengeteg híres író nyert már ihletet a habzó, aranysárga nedűből, vagy épp a kocsmák füstös, félhomályos világából.

Nem kell messzire mennünk, hiszen közvetlen szomszédaink közt is akadnak híres sörivók, de természetesen belevaló sörkedvelőkből a tengerentúlon sem volt soha hiány.

Most mutatunk nektek néhány híres szerzőt, akik egészen biztos, hogy soha nem utasítottak volna vissza egy jó korsó sört.

Bohumil Hrabal

Ha a cseh sörök és az irodalom kapcsolata kerül szóba, az első név, ami mindenkinek beugrik nem más, mint Bohumil Hrabal. Hrabal olyan, méltán híres művek szerzője, mint a Szigorúan ellenőrzött vonatok, az Őfelsége pincére voltam vagy épp a Sörgyári capriccio, melynek mozira adaptált változatát is sokan ismerik és szívükbe zárták.

Hrabal már egészen fiatalon megkedvelte a sör ízét és mondhatni, fél életét a prágai kocsmák félhomályában töltötte. A sörözők számára azonban nem csak a kikapcsolódás tökéletes helyszínét, de kiváló ihletforrást is jelentettek.

Hrabal a Tigrisben Clintonnal és Havellal Kép forrása: cultura.hu

Hrabalt a nyolcvanas-, illetve a kilencvenes évek első felének turistái akár személyesen is ismerhették, hiszen az író utolsó törzshelyén, az Arany Tigris sörözőben gyakran adott autogramot, akár egy-egy söralátét hátoldalára is.

Jaroslav Hašek

Hasek, Kép forrása: cultura.hu

És ha már a cseh kocsmák világánál tartunk, érdemes néhány szót ejtenünk az egyik leghíresebb cseh regényíróról, Jaroslav Hašekről is szót ejtenünk. Švejk, a derék katona atyja zűrös figura hírében állt, aki az 1900-as évek elején szinte az összes prágai kocsmát bejárta és sokban vi

sszatérő vendégnek számított. Ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel sosem vetett volna meg egy jó korsó, cseh világost.

Az író állítólag olyannyira szerette az aranyszínű italt, hogy első munkahelyén, mely az Állatok Világa című lap volt, fiz

etése

180 korona és napi két korsó sör volt. A laptól egyébként rövid úton menesztették, az író ugyanis unalmában saját maga által kitalált, nem létező állatokról publikált tudományos értekezéseket.

De Hašek a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül párt megalapításáról is nevezetes, hiszen az ezáltal összegyűjtött pénzt egy az egyben fogta és jó sörivóhoz méltó módon kocsmázásra fordította.

 

 

Charles Bukowski

Csehország után pedig ugorjunk egy nagyot és lépjünk át a tengerentúlra. Az amerikai írók közt rengeteg nagy névvel találkozhatunk, akik az alkotói folyamat során nem zárkóztak el az alkoholos italok által kínált örömöktől és ihletforrástól.

Elég például Ernest Hemingway-t, vagy a zűrös életviteléről ismert író-riportert, Hunter S. Thompson-t említenünk.

Bukowski neve az alkoholfogyasztással hasonlóképpen szorosan kapcsolódik össze. És habár köztudott tény, hogy az amerikai író szinte semmilyen alkoholtartalmú dolgot nem vetett meg, egyik kedvenc itala tulajdonképpen a sör volt.

Olyannyira imádta a habzó, aranysárga nedűt, hogy még verset is írt, melynek a középpontjában a sör egy állandó pontként, allegorikus formában vezeti végig az olvasót a sorsán tűnődő lírai én rögös életútján.

Nem ez az egyetlen műve persze, melyben előkerül néhány üveg vagy egy-két korsó ital, ami egyáltalán nem meglepő azok után, hogy Hogyan válhatsz nagy íróvá (How to be a good writer) című versében a következőket vetette papírra:

“maradj hű a sörhöz.

a sör örök vér.

örökös szerető.”

Kapcsolódó bejegyzések

Feliratkozás

Ha tetszett ez a cikk, iratkozz fel, hogy mindig értesülj a legújabb sörös újdonságokról!

* Kötelező mező