Cikkünk előző részében megismerkedhettetek a cseh sörfőzés kezdeteivel a břevnovi kolostor tiltó okiratától kezdve egészen a Pilzeni Polgári Sörfőzde megalakulásáig.

A folytatásban megmutatjuk azt, hogyan is alakult tovább a cseh főzdék sorsa, és hogyan sikerült ennek a kis közép-európai országnak mára a világ egyik legnagyobb sörhatalmává válnia.

A XIX. században megszilárduló alapok

Gyakran hallani sörkedvelő körökben, hogy a cseh sörkultúra egyik legjelentősebb állomását a Pilzeni Polgári Sörfőzde első termékének, a Plzeňský Prazdroj-nak, a „Pilzeni Ősforrásnak” megszületése jelenti. Sokak számára persze a Pilsner Urquell név többet mond, hiszen napjainkban leginkább ezen a néven ismerhetjük a Pilzeni Polgári Sörfőzde remekét.

Ez volt az új kategóriát teremtő pilzeni, mely a híres, Žatec környéki komló, az Elba völgyében termesztett árpa és a kristálytiszta, lágy forrásvíz hármasának köszönhette egyedi, utánozhatatlan aromáját. Az italt elsőként helyi fogadókban és sörözőkben csapolták, ahol igen hamar nagy népszerűségre tett szert a vendégek körében.

Ennek köszönhetően hamar híre ment, olyannyira, hogy 1898-ban már védjegyként kellett bejegyeztetni az előállító város nevét magában hordozó márkanevet, a hamisítások elkerülése érdekében. A Pilsner Urquell sikere pedig napjainkban is töretlen, hiszen az egyik legismertebb cseh sörnek számít, mely hazánkban is, szinte bármelyik üzletben elérhető.

Természetesen nem a Pilzeni Polgári Sörfőzde az egyetlen olyan gyár, mely a XIX. század óta öregbíti kitartóan a cseh sör hírnevét. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a városi polgárság körében egyre inkább elterjedtté vált a sörfogyasztás, így ekkor rengeteg olyan gyár alakult, melyek a mai napig működnek. Többek közt 1869-ben a smíchovi (Staropramen), 1874-ben a Velké Popovice-i, 1895-ben a budějovicei (Budvar) sörgyár.

Talán ilyen formában annyira nem meglepő, hogy egy 1864-es statisztikai adat szerint ebben az évben nem kevesebb mint 1026 sörgyár működött Csehország területén.

A cseh sörkultúra napjainkban is virágzik

Sokan elsőre nem értik, hogy egy ilyen kis országban hogyan élhet meg annyi sörfőzde, amennyi, és hogyan lehet igény ilyen sokszínű, mégis jellegzetes sörkultúrára. A válasz azonban alapvetően egyszerű.

A cseh sörgyárak gazdag térbeli tagoltsága és a megannyi, különböző sörfajta azért volt képes a mai napig fennmaradni, mert a csehek mindennapjaihoz hozzá tartozik a sörfogyasztás, a sörkultúra életben tartása.

Ennek érdekében az országban komoly napjainkban is magas zajlik a szakemberek képzése, melynek köszönhetően ma is rengeteg sörfőző mester tevékenykedik Csehország határain belül.

Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a csehek napjainkban 19 millió hektoliternyi mennyiség fölött főznek sört, 2019-ben pedig már (a kézműves sörforradalomnak is köszönhetően) több mint 500 sörfőzde működött az országban. Ez a szám mára pedig nagy valószínűséggel csak növekedett.

Sokan gondolhatják, hogy cseh sörből csak lágert érdemes inni, de a sörforradalom ott is elsöprő erejű volt. Számos kraft sörfőzdét alapítottak az elmúlt 20 évben, például a Ravent, Zichovec, Albrecht, Sibeeria vagy a Matuska

 

 

Kapcsolódó bejegyzések

Feliratkozás

Ha tetszett ez a cikk, iratkozz fel, hogy mindig értesülj a legújabb sörös újdonságokról!

* Kötelező mező